Örökítsük meg Benedek Elek emlékét!*

Ha volt magyar élet, amelyet nem temethet be a halál, úgy Benedek Elek élete ilyen volt. Az ő tiszta szíve, a szeretetnek ez az örök magyar szimbóluma, a test törvényei szerint megtért az Anyaföldbe, de ennek a szívnek melegítő és megtartó melege szétáradva él felnőttekben és gyermekekben, határon innen és határon túl, mindenütt, ahol magyarok laknak.

Mégis nekünk, erdélyieknek jutott a szerep, hogy elöl hordozzuk az ő fehér zászlóját. Mindenkit megelőzve, nekünk kellett gondolkoznunk azon, hogy miképpen örökíthetnők meg legméltóbban az emlékét. A halál hónapokon keresztül a szótalanságig sújtott. A fejek azonban az ő utolsó akarata szerint felemelkedtek ismét, és az abbahagyott munkának folytatására megmozdult újra a toll. Különböző ötletek és tervek vetődtek fel a mi drága Elek Apónk emlékezetének megörökítésére. Voltak, akik szoborról beszéltek, mások díszes emléktábláról gondolkoztak. A leghelyesebb és a legméltóbb utat azonban a Székelyek Kolozsvári Társasága találta meg. Ez a Társaság, amely rövid idő alatt nemcsak Kolozsvárnak, hanem magának a székelységnek is egyik legelevenebb és legösszefogóbb erkölcsi és gazdasági egyesülete lett, egy országos Gyermekotthon felépítésének tervét vetette fel. Ezt a Gyermekotthont, amelyben minden nyáron testileg és lelkileg egyformán felüdülhetnének a mi szegényebb városi gyermekeink, a Benedek Elek nevéről nevezné el.

A Társaság mintegy hónappal ezelőtt meg is indította a Benedek Elek Gyermekotthon-akciót, amelyet, minden eddig megtett lépését és jövendő terveit illetőleg, szükségesnek tartunk nyilvánosságra hozni. Az elnökség, dr. Bernád Ágostonnal az élén, mindenekelőtt összeköttetésbe lépett a különböző magyar társadalmi rétegekkel, amelyek a legnagyobb előzékenységgel nyújtottak máris segédkezet. Bekapcsolta munkájába a székely írók csoportját is, azt a kicsi, harcos írói csoportot, amelynek vezére és apja volt életében Benedek Elek. A székely írók Erdély különböző városaiban művészestélyeket fognak rendezni, amelyeken Benedek Elek irodalmi és emberi, bátor és szókimondó elveit fogják hirdetni, és amelyek tiszta jövedelmének jó részét a felépítendő Gyermekotthon javára fordítják. Az első ilyen művészestélyt november 30-án már meg is tartották Aradon, s nemcsak nagy erkölcsi sikert aratott, hanem valósággal egyik legnagyobb irodalmi élménye volt ennek a nagy magyar városnak.

A Gyermekotthon-akció igen erős támogatókat nyert a könyvkiadó egyesületekben is. Egészen megható, szinte egyedülálló az a nemes gesztus, amellyel elsősorban a budapesti Athenaeum az ő erdélyi képviselete (Lepage, Polyglott) által támogatására sietett az akciónak. Ez a támogatás abban áll, hogy a könyvkiadó minden eladott Benedek Elek-könyv után öt százalékot fizet a Gyermekotthon felépítésére. Tekintettel arra, hogy minden karácsonykor több százezer példányban veszik Elek Apó könyveit, ez az ötszázalékos adomány igen jelentős támogatást nyújt. Egészen bizonyos, hogy még egyetlen karácsonykor sem adtak el annyi Benedek-könyvet, amennyit az idén fognak eladni. Gondoljon arra minden erdélyi magyar szülő, hogy a Benedek Elek Gyermekotthonnak egy tégláját hozza el, amikor a nagy mesemondó könyvét teszi a karácsonyfa alá.

A legmegfelelőbb mindezek mellett mégis az, hogy maga a székelység rögtön megérezte, hogy nagy gyermekéhez nem maradhat hűtlen. Gyergyószentmiklós és Erdővidék volt az első, amely teljes szívével mindjárt megérezte, hogy ezt a Gyermekotthont, ezt az eleven, élő emléket mindenképpen fel kell építeni. Olyan férfiak, mint a gyergyószentmiklósi polgármester, Fábián László szenátor és Biró István baróti bankigazgató álltak az akció mellé.

A Székelyek Kolozsvári Társasága éppen most küldi széjjel azokat a felhívásokat, amelyekkel Erdély magyarságának minden jelentősebb erkölcsi és gazdasági tényezőjét felkeresi és arra kéri, hogy lépjenek be abba az országos bizottságba, amely az itteni magyarság képviseleteként fel fogja építeni a Gyermekotthont; az erdélyi magyarság jövendőjének egyik otthonát.

 

 

A hivatkozás helye
Jegyzet

Örökítsük meg Benedek Elek emlékét! Brassói Lapok 1929. dec. 12. 283. sz. 2. A cím alatt: A Székelyek Kolozsvári Társasága akciót indított egy országos gyermeküdülő felépítésére. Keltezése: Kolozsvár, 1929. december 10. Újraközölve: Tiszta beszéd (86–87.) és Jégtörő gondolatok I. kötet (211–213.), ez utóbbi helyen ugyancsak A Székelyek Kolozsvári Társasága akciót indított egy országos Gyermeküdülő felépítésére alcímmel.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]