Beszélgetés a sziklán Csu Fuval
Az egyszerű olyan összetett, |
hogy kimondani ritkán lehet, |
mert azzal egy, ami tartja |
az egészet a semmi-magasba. |
|
Magadba nézz!… Magadba nézz! |
Kaptár repül… Kaptárban méz |
s zümmögve ott a hófehér papír, |
valaki rá, nézd, verset ír. |
|
|
|