Csu Fu Nikla alatt
Csu Fu többször találkozott velem, |
mikor eső szitált a földeken. |
Egy redves tölgy alól, vagy épp a sásból |
ejtett néhány szót a világról… |
|
Hogy mint került ide?… Kettős titok |
a Sárga-Sivatagon át micsoda szél |
és hogy?… És itt!… – És hol van az, |
ahol eső se hull? – … És szólt, hogy ott |
a hónál is fehérebb hó havaz |
és sziklákon fénylik örök tavasz… |
|
|
|