A magyar orphikus versekből
Szép és gyönyörű rettenet
A terv és az anyag iszonyú néma. |
– Hogy szóljak róluk, mit építenek? – |
De szép és gyönyörű rettenet |
|
A zöld vitorlákból kiszűrt
a zöld vitorlákból kiszűrt |
|
És tanulom azt a nyelvet, |
amely innen talán, ha átemel, |
ahol a tépett álarcok mögött |
s fénylik, mint a csillagok mögött |
a Kéz s egy Túl… De kinek a szava? |
|
|
|