Zöldebb, egészebb lett

Zöld tömbök, akár a zene s a fűzfák bokraiból a lila hangot vált s ott állsz vele a kábulat suhanó sodraiba, mely estét hoz kék csónakon együtt velem, s vele, aki áthangolja a fényt. A nádból máris hallani… Most együtt mind!… És így a több!… S míg zeng a toll, ahogyan vezeted, zöldebb, egészebb lett a fűzfa. Erről szól, aki fogja kezemet.