Megfogni ezt

Ellebben konyhám függönye.
Fehér papírra néz, aki
belépett… Szavát alig hallani,
de ez a hang mintha tündöklene.
Kőrózsás kapu oszlopán
az élő nyárderék aléltan,
mint lélek forró kőszoborban
zihál, majd üvegen, szobán
lebben át, s a hűs vasalt lapon
beszólnak hozzá, akik értik…
A fecskék éles kése fénylik.
Szárny-cikkanások meszelt falon.
Megfogni ezt és mind köszönteni
hogyan?… Verssel, nem várt vendégemet!
Borostyán ág kisért az égen
s betűim mézga-könnyei.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]