Madách

A sztregovai kertben
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
– néma iskolák
tapossák egymást ezred-éve –
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Megállt egy tölgy tövébe.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
– felelet helyett
kérdések sora
megannyi tízujjas fogás
büszke részlet
pántol fejet és kezet –
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A rácson túlra néz.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
– de Az és az Egész –
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Sztregova nem is látszik.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
– melyet a rendületlen Kéz
a mindig másnak ujja sző
mely vág ha már vagyok –
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Az utolsó szekér zokog.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
– mint trágyát a skarabeuszok
és földi égi parkjaim
sikoltó útjain a csönd –
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A kastélyból kiront az éj!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
– ó tollam csillag-mondata
csak most vezess ma még
kis kerti házamig haza –
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A tölgy s a szerkezet fölötte
mintha papíron betűsor zörögne.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]