és mindig tiszta lánggal. |
Nem alkudott meg a királlyal. |
|
Nem engedett a negyvennyolcból. |
Szava kiszállt az iskolából. |
Falun, pusztán életrekelt. |
|
– így szólított, ez volt szava, – |
|
– Ember csak véle lesz a nép! – |
|
Foktól-Fokig ez harsogott |
|
És mosolygott… tudta jól, |
nincs ki legyőzze seregét. |
Győzhetetlen, mert szívébe |
|
És egyszer sem hívta össze. |
Még inkább küldte szerteszét. |
|
Mosolygott… tudta, ellene |
nem termett fegyver és vezér… |
Tízezer szerszám, majd család, |
szinte már kisebb néppel felér. |
|
S faláról ma, hogy körülnézek, |
tudom, apám nem hiába élt. |
|
|