Hol éltek?

Hol éltek? Nem tudom, mely barlangok ölén?
S hozzátok szólok én, kiket nem ismerek,
hegyek s kamrám zugán bolyongó szellemek.
Álmot, derűt hozók! Virágot öntözők!
Parázs mellett tűnődve, csendes éjbe
sejtem csupán, amint a messzeségbe
nagy kancsóval mentek és szárnyatok után
kéken sűrül a tej, a vén cser nyögdicsél,
s a változó, a kész álmában fölbeszél!
Hol éltek? – Nem tudom, mely barlangok ölén? –
Négy évszak vagytok?… Vagy csak váltó napszakok?
De lábatok nyoma mindenben ott ragyog!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]