Csu Fu álmaiból

Jár benne, egyre jár, mint a malom. Viszi a szőlők közt s vele hozom cellámba én is, hol a remete álmodja, itt lakott vele… Lakott s e volt lakik azóta itt. Kitölti házát, füzet-lapjait. Versen, betűn s a kerten át látja és hallja is az ő szavát.