Kis fekete triptichon

1 Gurul a dörgés… Magad vagy… Sötéttel telik meg időd. Befalaz magányod s közelebb hozzád betűidnél a föld.   2 S mert jön?… Sírjon helyetted más! Rendben, mint verset és ruhát mappák és mángorlók alá, magam neki majd úgy adom át.   3 És ez az est se több… Csak iszonyúbban mély a csönd. Az óceánnál is nagyobb terével lassan rámköszönt.