A remete ebédje

A kutyának néha dobnak, de nékem e hegyen? Volt tündöklőbb is az idő. Éhemben rá emlékezem. Gólyák úsztak és fénylő bálnák… Kéményemen roppant világ. Villám-ostor elöl a hangyák s flaskókkal jött a sok barát… Most rigóm csőrében csiga. Okosan sziklához veri. Így készül az ebéd, neki. Nem költő, megteheti. Beérem ezzel… E látvány, mely itt s amelyik elrepül… Papírt veszek elő, de adnak-e ebédet a betűk?