De honnan és ki izen

Az őrült angyal útjain a kövek mindig feketék. Madár vesztette mandulák hálójában remeg az ég. Kiül és sír lába nyomán holt szőlőkből egy venyige. A zsalu szárnya félre lóg. A szoba penésszel tele és megkínál, ha arra jársz s szíve táján a kék titok virága naplemente szín, s ki szirmaira rányitott, az őrült angyal útjain már sose járhat egyedül. Előtte száll az a pohár, de honnan s ki izen nekünk…