És átemel oda

Foga tündéreké, ha jön az őrült angyal a hídon s kitárva, nem a szárnyait, forogni kezd az a malom. Már együtt őrlik holddal a lilát. Zöld résén átcsattan két bimbó. Lüktető tengelyen remeg és fénylik testén át a tó. Az ívek hajló, szép sora feszül, ahogy a láz heve kinyitja és löki az angyal fénylő ritmusát. És érzi mind, a volt malom, a város is, mint zuhog ereje és átemel oda a nagy kerék, ahol lila parázsban él a szép…