Mint szárnyas paripát

a verset mint az álmot mint szilva-lomb közül a madarat betonról szárnyat nádból Szilénuszt vagy a varsát és így a néma mondat szavakkal töltve sejtjeit zsalumról a tollamra száll és látom ahogy írják a versemet s tapintja ujjbegyem az álmot s szilvafák között azt a rigót egy enyves ág talán avagy Debussy, Bartók vagy Chagall s az élő feszes karton útjain látom mint szárnyas paripát zsoké zászlók között egy izmos kar vezet