| Hamar elfordul, már csak az a baj… |
| Alighogy kiízzik, elmegy a nap. |
|
| Hűvös az asztal és a csillagok |
| fénylenek mint elveszett magok. |
|
| csőre cseng és éke repedt ég alatt, |
|
| s legalul ki vagy te – ha vagy még? – |
| Asztalod világít, mint a jég, |
|
| s poharad rajt, mint a léknek szája. |
| Nézz csak bele abba a világba! |
|
| Pirosan még abba a fehérbe, |
| mielőtt beballagsz a télbe. |
|
| Nem lombja, de gyökere alatt |
| hallod-e majd azt a madarat? |
|
| Vagy velük együtt keresed ahová |
| az értelem még fejét lehajtaná? |
|
|