Sárga dáliák^*

Esik… Búsul a leánder. Csak a sárga dáliák harsognak át a kék-lilán. Ragyognak, mint a napsugár. Lángolnak a prések között. Vad fényük, mint a lámpa, kigyúl a mustszagú bazalt megdermedt oszlopába. Alattuk zúg a dinamó! Dünnyög-forog és mintha szétküldené vad áramát a bor virágainkba. Mint mágnestük vezetnek! S az út foroghat, mint csiga. Bátran megyek, szirmuk fölött szerelmed észak-csillaga.