Nem kék acél*

A beton-kád hűvös karimája
ha ráülsz, máris fölemel,
mint szobrok testét a márvány láza
medencék, parkok csöndjiben.
Megmunkált kő helyett itt parlagi
s gálictól égi foglalat
tart téged, szép szedőlány, s alkonyi
források mossák lábadat.
Rőt csermelyek, indák reflexei,
hogy szebb legyél – kinek keze
kádunk zöld rizlinggel hordta teli –,
mint Praxiteles ihlete.
Nem kék acél! A legszebb tűz heve
emelt téged e kút szegélyire.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]