Babits Mihály halálának 20. évfordulójára
Ahol tavaly jártam s álldogáltam, |
A tavaszi tölgyes sűrűjében |
|
Szebb-e a hangja a tavalyinál? |
|
S ő lenne? – Vagy egy másik |
hazatért költő, aki e zöldben |
|
Nem a madár! – Szentség a szárny! – A dal! |
|
Azt hallgatom oly szomjan. |
|
Hallgattam tavaly, szívembe vésve, |
hogy nyár porában s majd tél derébe |
|
Vigasztalt, de elhalkult szívemben |
arany hárfád alatt fénylő madár, |
|
nem a madár: – Szentség a szárny! – A dal! |
ragyog bokrod, mint egykor Mózesé! |
|
|