fenyő és hárs és kőris mandulák |
arányos rendben… nem emberkezek… |
szél és madár vihar ültette így |
ahogy sorjáznak itt e ligetek |
|
tündér kaszálók kasnyi bérc tövén |
meghitt világ? – neked! – kanok kutyák |
porondja!… éjről éjre vérhabot |
és fojtó hurkot rejt itt minden ág |
|
s bár arcodon mosoly vigyázva |
hajtod az ágat mintha akna |
fekete hattyútoll sárkány-taréj |
repül pálcád alól a napra |
|
|