Oly nyers-fanyar

Üres tőkék között holt violák. A tüske közt kék csillagok. Kapkod a tél s az elfogott világ, mint gyűjtemény, jég-tűk hegyén ragyog. Kökény maradt?… Hát azt szedek. Megkóstolom, sercintenék, oly nyers-fanyar s úgy reszketek, akár e kristálytűkre szúrt vidék.