A milliókért

1 A természetellenes halál, a kardok és a köteleknek tánca. E palástos, páncélos őrület vonul a békés világba. Zászlói és igéi az égig érnek. Mindig jobbat és szebbet ígérnek, de maga az ember, e nyers elem véres hátán érzi kardod, történelem.   2 Én soha meg nem adhatom magam, mert minden én a milliókért él! Csak én vagyok s e milliónyi én, ha összeáll a szervetlen színén, oly élő, de oly kemény elem feszül baltád elé, történelem, hogy többet már az őrült zsarnoki az értelem egét nem bontja ki,   és akkor nem a megveszett kegyetlen elmék szerint kísért a lét s a nemlét!