Már nem itt
| Nagybátyám, akkor mint gyerek |
| Anyám, akkor még kisleány, |
| kedvenc nótáját énekelte. |
|
| Nagyapám – régen halott – |
| hallgatta őket… Így szórakozott. |
|
| Anyám meséli sokszor ezt. |
| Aztán lágyan dalolni kezd. |
|
| S míg ő mosolyog, addig én, |
| mint akit vadul torkonragadtak, |
| elcsuklom s hogy ne lássa Ő, |
| megnézem, nyitva-e az ablak? |
|
| Mert érzem, amin mosolyogva száll, |
| e szép derűben száll a rózsaszál, |
|
| mely szült és ép e halk mosolyban |
| már nem itt jár, de fent a csillagokban. |
|
|
|