| Téli nap… Fenyőfa… Jeges ablak. |
| Ujjamban fényes áramok szaladnak. |
| Mint a Karácsony a leszurt fenyő ágra, |
| indát kötök kedvem karójára. |
|
| Borsóbajszú, hegyes kacskaringok |
| kunkori rugóin szirmokat hajtok… |
| Telt dal a világ és lombos zuhatag |
| fényes lépcsőin szobámig szalad. |
|
| Hajában gerle és lila virág. |
| Nézem, csak nézem az ablakon át. |
| És kérdem: – Ki tette ezt az üveget |
| közénk, hogy elrontsa ünnepem? – |
|
| Gilice, szeretet, mégis gyere be! |
| Szívem vár. Nem kalit kerete. |
| Virág, szép világ, hajolj be hozzám. |
| Gyökered ónám… Szirmod megápolnám. |
|
| Téli nap… Fenyőfa… Jeges ablak |
| lapjában éles szárnyak suhognak. |
| Vállamon gyertyák lándzsája villog. |
| Védnek tőletek hideg harangok. |
|
|