Égiháború a berken^*

Mint sólyomszárny a nád felett   pislant a villám. Rámhullt a terhes némaság,   s mintha varázsát innám, a színezüst felhőkre nyílt a szám.   Csattant s vakítva megnyílt a zsongó ezüst ország! De pillanat, gomolygó tölgyei alatt   a forrás elapadt s a tikkadt, sólyomszárnyú tájban, mint száraz kút álltam a nádban.