Rom, falu, magány*

Nagy sárga ház, hosszába zöld zsaluk.
Ezt látom reggel s véle fekszem ágyba.
Unalmasak a téli kis faluk.
A sárga házak s kertek társasága.
Fenyőfa áll az udvar közepén.
Úgy nézem, egyidős velem, szegény.
Kibírta ő is! Így vigasztalódva,
csúcsára nézek és a csillagokra!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]