| Egy van!… És benne mindenek: |
| szépség, jó, gép és képletek. |
|
| Egyetlen… Benne nép, világ. |
|
| Júdásnak, Jóbnak ismerős. |
|
| Rábotlasz… Hozzá kösd magad, |
| és fényes lesz mindig szavad, |
|
| s mint jólmért gránát, célba vág. |
| Acélt, rózsát aranyba márt. |
|
| Hatalmas… Hozzá vidd hited! |
| Pusztít?… De ne féltsed híred. |
|
| Versedben hogyha ő lakott, |
|
| Teremtő fénye, mint növényt |
| táplál, növeszt, míg tart a lét, |
|
| s minden időknek tengerén |
| ő tart meg biztos tenyerén. |
|
|