Száll, szálldogál^*

Száll, szálldogál a kenyér illata és könnyet enged mind a szilvafa. A zsongás is elül az öblökön. A rózsaszín vitorlás elköszön. A csendből indult minden el, s most visszafordul csendesen. A gerle hangja alkonykékbe tér. A csillag szirma ráhajlik s fehér virágot bont a berki liliom a cirregő és csilló partokon. A zöld zsalun a rózsaág elszunnyad, mint a hű agár.