Magas az ég

Mereng a kápolnánk a hegytetőn. Csipkésen leng az őszi ég. Hálójában csendesen remeg a szétfolyó vidék. Hamuszürke kétség permetez, és minden emlék ellibeg. Lelkem csapkodva nekiszáll a zúgó semminek. Magas az ég és a lélek az élet és szerelem rabja, mint vésett gondolat zihál tornyos falakba.