| Te voltál a legszebbik kedvesem. |
| Jó voltál hozzám, mint anyám. |
| Szent asszonyok közé sorozlak én |
| s idézlek minden éjszakán. |
|
| Mint estetájt a szundizó gyerek |
| a férfikor delén akképpen én |
| tehozzád hajlok csendesen. |
|
| A tenger tér és hullámzó idő |
| nem ellenség, de jóbarát. |
| Magamba loptalak, mint szőtt selyem |
|
| Anyám – imígyen szólítgatlak én, |
| Öled, kezed után kívánkozom, |
| mint árva és boldogtalan. |
|
| Csípőd bölcsőm emlékét hozza föl. |
| Ajkad ínyemnek első ízeit, |
| mit majszoltak a kis fogak. |
|
| Mert gyermek marad az, kit anya szült. |
| Anyja szemét és kedvese ölét |
|
|