Te voltál a legszebbik kedvesem. |
Jó voltál hozzám, mint anyám. |
Szent asszonyok közé sorozlak én |
s idézlek minden éjszakán. |
|
Mint estetájt a szundizó gyerek |
a férfikor delén akképpen én |
tehozzád hajlok csendesen. |
|
A tenger tér és hullámzó idő |
nem ellenség, de jóbarát. |
Magamba loptalak, mint szőtt selyem |
|
Anyám – imígyen szólítgatlak én, |
Öled, kezed után kívánkozom, |
mint árva és boldogtalan. |
|
Csípőd bölcsőm emlékét hozza föl. |
Ajkad ínyemnek első ízeit, |
mit majszoltak a kis fogak. |
|
Mert gyermek marad az, kit anya szült. |
Anyja szemét és kedvese ölét |
|
|