Így csattan föl
Más volt az nagyapám korába… |
Puskája volt és jó vizslája. |
Kalapján makk és zöld lebernyeg |
a vállán, mely a szélben lengett. |
|
Tavasz-alkony fuvallatába |
s ahogy lappogva jött az első |
szalonka, eldördült a kék cső, |
|
s a visszhangzó, hűvös homályba |
már hozta is ügyes kutyája. |
Halakkal, nádközt üldögélve, |
|
váratlan így csattan föl képe, |
a szittyók rámájába vágva, |
rámcsillog szép ezüst szakálla. |
|
|
|