Noénak szobrot
| Mit ősszel a lányok puttonyba raktak |
| s tüzzé derült a pince-alkonyon, |
| bíbor lángokkal táncol bennem |
| s átsüt rajtam, mint nap az ablakon. |
|
| Hálátlan nagyvilág! Noénak szobrot |
| szegény poéta én emeltetek, |
| hogy álljon őrt a szőlőskertek útján |
| s lábát díszítsék majd a részegek. |
|
|
|