Világos éjszaka
| Vemhes a kancánk… Lassan haladunk. |
| A szénaszag, mint az árnyék követ. |
| Vízesés dala bújkál a fák közt. |
| A holddelej borzolja a füvet. |
|
| Fölöttünk dereng az északi este. |
| Erdők és tavak fürdenek benne, |
| s mintha a táj az égi sugárhoz |
| patyolat ruhában emelkedne. |
|
| A nefelejcs közt várt ránk a komp. |
| Ott, hol a folyó alszik a sziklán. |
| Reccsent a sodrony és zenélve |
| lovastól úsztunk, habot hasítván… |
|
| Aztán csend… Még a nyírfa se mozdul. |
| A szép Viánó alszik a házban. |
| Csak a rönkök úsznak a folyókon, |
| tenger felé a kéklő homályban. |
|
|
|