Őszköszöntő^*

Itt van, itt van a szeptember, föllélegzik most az ember: ki kertjében néz körül, más a fáinak örül, vagy vizslával cserkészgetve fürjezni jár a rétekre. Szeptemberben, nem is régen, pótvizsgázni jártam szépen, de ez idő elmúlt már, akár az idei nyár, s nemsokára itt van az ősz, szőlők között ballag a csősz. Érik, barnul a lasponya, seregély száll csapatokba. Csak mi járunk kettesbe, az örökzöld fenyvesbe, pedig hervad, lásd Ilonka, már a többi erdők lombja. Még magát a szőlő tartja, hősen villog karókardja, s ha elmúlik a szüret, dér lepi be a füvet. A szobákban alsós járja, tél a kártya iskolája.