| Az új gazda forog a házban, |
| mint fecskefészekben veréb. |
| És arról füstölög magában, |
| mit kóstál tégla és cserép, |
| hogy mennyi lesz a mívesek bére? |
| Mert újat épít házunk helyére. |
|
| E ház volt a családunk fészke. |
| Itt főzött három nemzedék. |
| S innen mentek a dombi részbe, |
| kiket hívott a pajkos ég… |
| Versbe-szedni, mi emlék megmaradt, |
| a sírjaikra dőlök lustán, hanyatt. |
|
| És felhőinktől halkan kérdezem, |
| hol zár be majd a szerelem? |
| Fészkelő tanyámat hol lelem? |
| Hol nemzek, alszom, Istenem? |
| Már szállnak az évek, biztos jelek |
| felétek visznek tündöklő egek. |
|
|