Sugár

Hajnalban kertünkben róka járt.
Rémülten sápogtak a kacsák,
s hogy átnéztem a bokrok fölött
őt láttam jönni a réten át.
Gondolta, hogy még alszom!
Ajkára tette ujjait,
s érett almáim sárga bőrét
megérintette sorra mind.
Majd a kéklő erdőre nézett,
hol a fehér szent-ember lakik,
s egy szerelmes rigó-hírnököt
küldött a táruló ablakig…
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]