Jeges táj

A nap vörös korong e jégvidék fölött,
s a hópalást színén fagyott zúzos virág
a nyúl alatt halkan zizeg, amint szárára lép.
A tükrös völgyek oldalán ragyog az ég.
A táj előtt egy árva nyírfa ága áll
és puskapor szagát teríti szét a tiszta szél.
Fénylő csukák húsára les a vidra hím.
A jég alatt álmos halak uszása leng,
s a lék metszett falán gyöngyözve száll a búborék.
Egy vén fűz odvas rejtekén az est lapul,
s akár a vércse, úgy kering a téli csend,
míg némán, mint a diadém a táj hajába ül.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]