Művirágok kertjeHANGOK
Utcazaj. Gyerekzsivaj. Kuka fedele koppan.
1. GYEREK Nézd, egy kukázó öregasszony! 2. GYEREK Pedig nem is olyan szakadt az öreglány! 3. GYEREK Képes nyúlkálni abba a szemétbe! Te bírnád? Úristen, rosszul leszek! 1. GYEREK Hé, néni! Talált valami kincset? MATILD Zavartan. Csak nézem, jól becsukták-e a tetejét!
A gyerekek felröhögnek.
1. GYEREK El is higgyük, mi? 2. GYEREK „Mekkenna aranya!” 3. GYEREK Mekkenna! Ma kéne! Az kéne! Mekkenna!
Röhögés. Kiúsznak.
MATILD Dünnyögve, szégyenkezve. Kiröhögnek! Ezért a vacak három üvegért! Ostoba vénasszony lettem, ostoba! Végül még koldusnak néznek!
Lecsapódik a kuka teteje.
REKEDTHANGÚ FÉRFI Hé! Te, te, ott! Mit akarsz azzal a kukával, öreglány? Ez az én körzetem! MATILD Tessék?! Kicsoda maga?! REKEDTHANGÚ FÉRFI Ez az én vadászterületem, öreglány! Óbudának ez a része a hídfőtől egészen az Amfiteátrumig! Az enyém meg néhány haveré! Úgyhogy kotródj csak innen, amíg szépen vagyunk! MATILD Hogy beszél velem?! Mit képzel?! REKEDTHANGÚ FÉRFI Kuss! Hadd látom, mi van a szatyrodban? Mit csórtál ki a kukából az orrom elől?! MATILD Riadtan. Semmit!… Csak gondoltam… REKEDTHANGÚ FÉRFI Na, mutasd csak azt a szatyrot! MATILD Ne ráncigálja! Naaaaa!
Egymáshoz ütődő üvegek csörömpölése.
Naaa! Összetörik! Vigyázzon! REKEDTHANGÚ FÉRFI Úgy! Szóval üres üvegeket gyűjtünk? Elcsaklizzuk a szegény hajléktalan elől? MATILD Hebegve. Csak hármat… Hármat találtam. Észrevettem, hogy kidobták… REKEDTHANGÚ FÉRFI De nem neked dobták ki, öreglány! Szóval visszaváltósdit akarsz játszani? Hehe… De nincs ám annyi üveg, hogy megosztozzunk rajta. Nagy az infláció, és – Felcsattan – ezen a vidéken én guberálok, értve vagyok?! MATILD Remegő hangon. Én nem guberálok… kérem, én csak… Ő is felcsattan. És különben is, milyen jogon tegez engem?! REKEDTHANGÚ FÉRFI A sorstárs jogán! Talán mondjam azt, hogy nagysasaszszony? Jó vicc! A nagyságák nem kukáznak! A nagyságák micubisibe ülnek, és úgy száguldoznak… MATILD Tisztességes asszony vagyok! Csak láttam ezt a néhány üveget, és… REKEDTHANGÚ FÉRFI Láttad? Kerested! MATILD Már kértem, hogy ne tegezzen! REKEDTHANGÚ FÉRFI Jó, jó, oké! Oké, oké, nem jár rongyokban, mint én is, de azért ne mondja, hogy a Kempinskibe szokott ebédelni! – Nem találkoztunk mi már az ingyenkonyhán? Oké, oké, elnézem magának ezt a betolakodást, ha jön, és fizet egy felest. Van itt a közelben egy kricsmi! Na, gitt? Egy feles, és az egész birtokháborítás el van boronálva! MATILD Nyugodtan. Na, menjen a dolgára! REKEDTHANGÚ FÉRFI Hohó! Itt én vagyok a góré! Egy feles a kricsmiben, vagy ide azokkal az üvegekkel! MATILD Hagyjon békén! Azokat én találtam! REKEDTHANGÚ FÉRFI Csakhogy az én placcomon! Szóval nincs feles? Akkor rekvirálok! Encváj! Na! Lássam már azokat a rohadt üvegeket! MATILD Csaknem sír. Hogy beszél velem?! Mit képzel?! Vegye tudomásul, hogy én egy… Nekem unokáim vannak! Én világéletemben becsületes munkából éltem… És semmi közöm az ilyen magafajta csavargókhoz! REKEDTHANGÚ FÉRFI Na, na, na! Álljunk meg egy szóra! Hogy ki mi volt, azt csak hagyjuk! MATILD De, igenis! Jegyezze meg magának! Dolgoztam… gyors és gépírás, amíg a nyugdíj… meg az izületi bántalmak… Sír. Fáj a kezem, nem tudok munkát vállalni! Azt hiszi, jókedvemből gyűjtöm az üvegeket? REKEDTHANGÚ FÉRFI Na, azért nem kell így kiborulni. Más is volt valaki. Precíziós műszerész! Értem?! Csak aztán… De az hosszú! Először mindenkinek nehéz, később belejön. Belejön majd maga is nagysasasszony! Ágyő! Vigye az üvegeket, de ne feledje, hogy farkastörvények uralkodnak! Nekem is meg kell élnem! Menjen már!
Kis csend.
MATILD Szelíden. Tessék. Itt van! REKEDTHANGÚ FÉRFI Most mit akar? MATILD Itt van, fogja! Vigye az üvegeket maga. Ha annyira rá van szorulva. Tessék, legyen a magáé! REKEDTHANGÚ FÉRFI Na ne! Hagyjuk ezt! Nem szeretetszolgálat ez itten! MATILD De, de csak tessék! Nem akarom megrövidíteni. REKEDTHANGÚ FÉRFI Felnevet. Megrövidíteni?! – Na, menjen már, menjen gyorsan. A jó életbe’! Tűnjön már el, amíg ilyen lágyszívű vagyok! Menjen már! MATILD Kérem. Máris. Máris megyek. Kérem… REKEDTHANGÚ FÉRFI Utána kiált. Legalább tudja, hol váltják be az üvegeket? Annyit tud legalább?…
Más hangtér. Telefon cseng.
MATILD Halló! IDA Anya? Na, végre! Már izgultam. Hol voltál? Harmadszor hívlak! MATILD Itt vagyok. IDA Mi van? Rosszul vagy? Olyan furcsa a hangod! MATILD Talán a sok hallgatástól. IDA Áhá! Megint a szemrehányás! Hogy magadra hagyunk! De tudhatnád, mekkora a hajsza! Feri még most sincs itthon, késő estig dolgozik… Jól vagy? MATILD Jól. IDA Biztos? Hangot vált. Képzeld, Feri most remek ajánlatot kapott egy arab cégtől. Emblémákat tervez nekik. Tudod! Olyan videoklippeket! Tévé reklám! Egész nap a számítógép előtt ül… De ha bevág a dolog, kicsit fellélegezhetünk! MATILD Örülök neki. IDA Tényleg örülsz? Mert a hangod megint… Istenem! Talán meg tudjuk adni az adósságunkat is! Már mondtam ugye, hogy hétszázötvenezerrel… hét-száz-öt-ven-ezerrel tartozunk egy illetőnek! Negyven százalékos kamat! Képzelheted, nem alszom miatta! És ott a bankkölcsön is! De másként nem ment volna, és így Feri mégiscsak önálló! Ezt akartuk mindig, vagy nem? Figyelsz? MATILD Figyelek. IDA Hol voltál, amikor kerestelek? MATILD Talán az utcán. IDA Na, egy kis séta! Remek! Nem is kell mindig otthon ülni! MATILD Kukáztam. IDA Menj arra kifelé, a szabadba. Ott az Amfiteátrumon túl már nincs olyan forgalom… MATILD Mondom, kukáztam, képzeld… IDA Mit csináltál? MATILD Kukáztam. IDA Hát ne te kukázz! MATILD Mint a hajléktalanok. Olyan rettenetes, szégyellem magam… De neked elmondhatom… IDA Na, ezek a hajléktalanok! Tegnap elém áll egy asszony a csecsemőjével a karján. Hogy adjak. De mindenkinek nem adhatok, ugye? Mit is mondtál az előbb? Ja, hogy kukázol! Hát vannak fiatalok is a házban, vigyék le ők a szemetet… Jaj, mit is akartam? Nincs szükséged valamire? MATILD Nincs. Nincs, kislányom, nincs. IDA Van elég kiadásunk, nem mondom. Kifizetted már a telefonszámládát? MATILD Még nem. IDA Hát ne vacakolj, mert kikapcsolják! És a gáz meg a villany? MATILD Még azt sem. IDA Anyukám! Azelőtt nem voltál ilyen hanyag! Nem is értelek! Csak nem akarod azt mondani, hogy már nincs a nyugdíjadból ebben a hónapban?… MATILD Á, nem, szépen beosztom, ne aggódj! IDA Na. Na, azért majd valahogy. Majd átküldök egy ezrest. MATILD Átküldöd? IDA Istenkém, hát mikor tudnék átugrani hozzád? Feri vasárnap is dolgozik, Győzőkével is kell foglalkoznom, tanulok vele… És a barátainknak se mondhatjuk, hogy nem érünk rá! Átküldök egy ezrest Győzőkével! MATILD Az unokám anélkül is átjöhetne néha! IDA El sem tudod képzelni, mennyire be van fogva! Angol, meg számítástechnika, meg a vívás! Azt mondják, tehetséges. Ott fog állni a dobogón… MATILD Milyen dobogón? IDA Az olimpiai dobogón. Vagy az Európa-bajnokságon. Majd. De ha most nem használja ki az időt?! Nincs egy szabad perce sem… Csönd. Mondtál valamit? Na, lassan leteszem, mert akkora lesz a telefonszámlánk!… Habár most rezsiben valamennyit el tudok számolni. Lejöhet az adóalapból! Így talán majd sűrűbben felhívlak! Anyukám! Vigyázz magadra, küldöm Győzőkével az ezrest… MATILD Ne fáraszd a gyereket, megleszek az ezres nélkül is… IDA Ezt csak bízd rám! Mi nem vagyunk olyanok, hogy ne törődjünk a mi drága anyukánkkal… Kiúszik.
Más hangtér. Piac. Árusok zsinata. Tangóharmonika szól.
MATILD Bátortalanul. Tessék, tessék! Szép, erős férficipő! Tessék, tessék! Erős, szép férficipő… MENYECSKE Csipkét tessék! Erdélyi terítőt! Szép a csipkém! Aranyoskám, olcsón adom… LEGÉNY A ködmön, a ködmön! Valódi bárányirha… Tessék a cserge. ASSZONY Kaviár. Finom az orosz kaviár! Kaviárt tessék! MATILD Férficipő! Tessék a férficipő! GERÉB Matild! Te jó ég! Matild! Azt hittem, rosszul látom! Hogy kerül ide? MATILD Örömmel. Geréb Pista! Na, maga is jó helyen lát meg engem! GERÉB Cipőt árul? MATILD A megboldogult uramé volt. Gondoltam, kihozom ide a piacra, hátha akad rá vevő. GERÉB Igaza van. Minek porosodjon a szekrény aljában! De nincs valami kellemes idő itt ácsorogni! Úgy nézem, havazni fog. MATILD És maga? Vásárolt valamit? GERÉB Ó, igen, vásárolni jöttem, de… Más hangon. Nem. Magának nem tudok hazudni. Szükségem van egy kis pénzre, hát hónom alá csaptam a négykötetes világtörténetet… De senkinek sem kell! MATILD Könyvet árul? GERÉB Néha. Néha leveszek egyet-kettőt a polcról. Ami még megmaradt. És kihozom. Az antikváriumban alig adnak értük valamit. De ha itt felbukkan egy jó vevő! Csak hát ma éppenséggel senki! Pedig fogytán a nyugdíjam… MATILD Magának is? GERÉB Hm. Szóval magának is. Kis csend. Már egészen átfáztam, meg aztán dolgom is van még… gondoltam, elég lesz mára. MATILD Ezekre a cipőkre sincs vevő. Pedig erős, gojzervarrott cipők. Szegény drágám nemigen koptatta a lábbelit. Hiszen emlékezhet rá, Pista, milyen pedáns ember volt Elemér. GERÉB Én is megözvegyültem már. MATILD Ó, szegény Gizella! Nem is tudtam! GERÉB Régen találkoztunk! De maga… Maga igazán remekül néz ki, Matild! MATILD Á, ugyan! Csak ne udvaroljon! GERÉB Nem, nem, maga éppen úgy tetszik nekem, mint régen, amikor még összeültünk bridzsezni! Tudja, milyen féltékeny volt magára szegény Gizella? MATILD Nevet. Magára meg az én drága párom!
Háttérzaj, mint az elején.
VÉNEMBER Asszonyom! Mennyiért adja a cipőt? GERÉB Na, vevője van! MATILD Ezerkétszáz! VÉNEMBER Hanyas? Mert nekem negyvenhármas kell! MATILD Negyvenötös. VÉNEMBER Hát, ha papírt dugok az orrába?… De ezerkétszáz?! Á, régi divatú ez már! Régimódi… Kiúszik. MATILD Így megy egész nap. GERÉB Marad még? MATILD Semmi értelme! GERÉB Tudja mit? Kísérjen el, olyan régen nem diskuráltunk! Fel kell néznem a lányomékhoz, jöjjön velem, megmutatnám, micsoda szép villában élnek! Lássa! Úgyis havazni kezd, nem ácsoroghat itt a hóesésben. Itt laknak, fenn, a Hármashatár-hegy oldalában. Egy kis séta… MATILD Nem bánom. A lányom mindig biztat, hogy sétáljak… GERÉB Hagyjuk itt ezt a zsibvásárt. Kiúszik.
Más hangtér.
MATILD Beközelít. Tényleg gyönyörű itt a hegyen. Csak kissé meredek ez az utca! GERÉB Karoljon belém, Matild, csak nyugodtan karoljon belém. Csúszik ebben a havazásban! Így! MATILD Ha most látnak minket az égből?! GERÉB Megbocsájtják. Gizellám is, Elemér barátom is… – Na, az már ott a lányomék háza! MATILD Ó, micsoda villa! GERÉB Az árában benn van az én lakásom is. MATILD Eladta azt a nagy lakást? GERÉB Mit meg nem tesz az ember a fiatalokért! Elég nekem az a kis garzon, ami jutott. A vejemnek is volt egy nyaralója, gondoltam, az én Lilim ne valljon szégyent! Nem nagyon becsül érte a vőm! Nagyképű üzletember… De szereti a lányomat, és ez nekem elég. MATILD Az én vejem is vállalkozó. GERÉB Útra bocsátjuk őket rendesen, igaz? Mindent megadtam, amit csak tudtam… Nézze, még a vaskerítésük is milyen szép… MATILD Ahogy ül azokon a kis lándzsákon a hó… Nem fognak haragudni, hogy betoppanok? Olyan régen nem láttam Lilikét! GERÉB Lili örülni fog! Várjon, nyitom a kaput. Ezzel a gombbal, látja? Automata… Erre tessék… Ezen az utacskán… lesz meglepetés… Szépek a fenyők, ugye? MATILD És a bukszusok! Na, már jön is maga elé a lánya! LILI Távolról. Á, apuci, csakhogy megjöttél! Annyira, vártalak! MATILD Hogy szereti magát! GERÉB Lilikém, nézd, ki van itt! Matild néni. Emlékszel? Mindig szerettél Matild nénihez menni, imádtad a linzertésztáját… LILI Futólag. Igen, emlékszem. Csókolom… MATILD Lilikém! De szép asszony lett belőled! És ez a villa meg ez a kert! Csodálatos! LILI Igen, de… Bocsánat, apuval kell valamit sürgősen megbeszélnem. Gyere, apukám! GERÉB Na, csak így invitálsz bennünket? Vezesd be Matild nénit! LILI Ó, bevezetném, de éppen takarítanak, olyan rumlis a ház, este fogadást adunk, éppen azért is akartam beszélni veled… GERÉB Meg akartok hívni? De ilyen váratlanul, ugye, nem is tudom, nincs-e valami más programom? LILI Nem, apukám, nem erre gondoltam, ne haragudj. Nem is éreznéd magad jól, ezek üzletemberek… De talán… Matild néni, ha addig leülne a konyhában… GERÉB A konyhában? De, Lilikém! LILI Türelmetlenül. Mondom, hogy fut az egész ház! A konyhában jó meleg van! MATILD Nem, nem, inkább addig elsétálgatok a kertben, a jó levegőn. Olyan szép ilyenkor, havazásban… GERÉB De hát csak nem a kertben fog várakozni?! LILI Miért? Igazán szép a parkunk! Tessék csak levegőzni, hamar végzünk! Gyere, apukám, gyere, nagyon sürgős… Kiúszik.
Kutyaugatás közelít, aztán csaholás közelről.
MATILD Na, na, kutyus! Csak nem támadsz rám? Jó kis kutya, jó kis kutyuska…
A csaholás csitul.
Jól van, na, jól van! Nem vagyok betörő, csak sétálgatok itt a kertetekben!
Vakkantások.
Ej, ne mérgelődj már!
Kis vakkantás.
Úgy, úgy! Na, látod, megbarátkozunk mi szépen! Gyere, sétálj velem, gyere, gyere… Kiúszik.
Más hangtér. Lakásbelső.
GERÉB Aggódva. Megijesztesz, kislányom! Valami baj van? LILI Képzeld! Óriási bonyodalom! Sürgősen szükségünk van pénzre! GERÉB Pénzre?! Még pénzre?! LILI Ki kell másznunk a csávából, különben bírósági ügy lesz… GERÉB Uramisten! Mit csinált már megint a férjed?! LILI Az egyik szállítmány körül nem tiszták a vámügyek! De nem ő tehet róla! Becsapták! Tudod, milyen maffia működik a vörösréz piacon? Neked fogalmad sincs róla! Pétervártól Szicíliáig! Az életünkről van szó! GERÉB Ne ejts kétségbe! Hiszen tudod, mindig minden csak érted történt. Amim volt, nektek adtam! És ez a gazember elherdálja?! LILI Kérlek, ne szidd Frigyest! Frigyes becsületes üzletember, tekintélye van, de mondom, hogy a maffia!… Ugye, segítesz, drága apukám?! Remekül menne minden, nem szabad, hogy belebukjunk! GERÉB Pénz! Még pénz! Hiszen már semmim sincs! LILI Nem, ezt ne mondd! Ha nem fizetünk, végünk! Pityereg. Hiszen te akartad, hogy gazdag legyek! Hogy többre vigyem, mint te! Nem hagyhatsz cserben! GERÉB De mit adjak még?! LILI A nyakéket! Anyuka nyakékje, az még megvan neked! GERÉB Azt nem! Azt az egyet nem! Az az egyetlen megmaradt emlék! LILI Felzokog. Istenem! A vesztemet akarod?! Hogy megint visszakerüljek a lakótelepre?! Frigyes állásba menjen… ha mehet egyáltalán, és nem végeznek vele?! És ez itt mind másé legyen?! Harc folyik, apukám, harc! Nem lehet meghátrálni! Jaj, nézd, bedagad a szemem a sírástól, hogy fogok kinézni este a vendégek előtt?! Ments meg, apukám! GERÉB Na. Na, na! Jól van, ne sírj! Kedvesem, ne sírj, na, na! LILI Apuskám! Drága papikám! Most az egyszer még! GERÉB Jól van, na, megfojtasz, eressz! Szóval a nyakék. Hm. Igen. Az utolsó emlék… az utolsó… Kiúszik.
Más hangtér.
MATILD Közelítve. Gyere, kutyus, gyere, jön már a gazdid apukája! GERÉB Nem bántotta a kutya? Csekk! Mész innen! MATILD Összebarátkoztunk. Szép kutya. Dzseknek hívják? GERÉB Nem Dzseknek, hanem Csekknek. Menj a helyedre, Csekk! MATILD Csekk! Furcsa név! – Hamar végzett. GERÉB Igen. Mehetünk. MATILD Milyen derék asszony lett ez a Lili! GERÉB Igen. MATILD És elegáns! GERÉB Igen. MATILD Nem valami beszédes, hallja-e? GERÉB Vigyázzon, csukom a kaput. Lejtős az út, csúszik. MATILD Magába karolhatok? Tényleg… már mennyire csúszik ez a hó! Csend. Barátságosabb is lehetne. Történt valami? GERÉB Semmi. Vagyis… Pénz kell nekik. MATILD Egy kis segítség? Mondja már! Eladja a négykötetes világtörténetet, és máris megoldja a dolgot! Jaj! GERÉB Na! Vigyázzon! Mondom, hogy csúszik! Kapaszkodjon belém. Főleg itt, a sarkon. Itt nagyon meredek… Vigyázzon!… REKEDTHANGÚ FÉRFI Közelít. Hé, hé, hé! Félre az útból, nem tudok megállni, csúszik a tornacipőm! Nem tudok megá… Hopplá!
Zuhanás, csörömpölés, üvegek törnek össze.
A rohadt életbe! GERÉB Megütötte magát, jóember? REKEDTHANGÚ A rosseb ezt a jeges utat! Hogy nekem is pont errefelé kell kukáznom! Az üvegeim! Összetörtek! GERÉB Várjon, felsegítem… REKEDTHANGÚ Hogy azt a pokolbéli rohadt öreganyját! Ripityára tört az egész! Maguk miatt! Mit bóklásznak itt az utamban? Nem tudnak vigyázni? MATILD Miért nem vigyázott maga?! REKEDTHANGÚ Nicsak, a nagysasasszony! Megint erre kószál? Megint az én vadászterületemen? GERÉB Miket beszél ez itt összevissza? MATILD Semmit! Állítsuk talpra! REKEDTHANGÚ Feltápászkodom én magam is! Csak az üvegek! Oda az egész napi melóm! Vittem volna beváltani! Tessék! Csupa cserép! És jól meg is ütöttem magam! Akár az ablakos tót a hanyatteséskor: volt vagyonom, nincs vagyonom! Pedig szépen kaptam volna értük… GERÉB Most már mindegy! REKEDTHANGÚ Mindegy a fenét! A napi pálinka-adagom ára! Tudja, öregem, az ember várhatja, hogy a gyerekei segítsék! Hiába van három lányom, hiába házasítottam ki őket rendesen, mehetek én hozzájuk, nem adnának egy pofa pálinkára valót se. Talán a legkisebb! De őt meg ostoba mód kitagadtam, mert soha nem tudott hízelegni! A többi igen! Azok igen, amíg… Eh! Hagyjuk! Egyébként, ha már így összejöttünk: Király vagyok! GERÉB Nem Lear véletlenül? REKEDTHANGÚ Ki az a Lear? Idefigyeljen, ne tévesszen össze engem valami jöttmenttel. Lear! Talán az is kukázik? Nem ismerem. – És maga? Kicsoda? GERÉB Én? Hát én… Nevet. Én, öregem, Goriot vagyok! REKEDTHANGÚ Hogy mondta? GERÉB Goriot. Goriot apó. Azt hiszem, Goriot apó! MATILD Micsoda? Minek nevezi magát? REKEDTHANGÚ Mert nem ez az igazi neve, ugye? Bánom is én! Önt ismerem nagysasasszony. Már volt szerencsénk! GERÉB Hol a csudába találkoztak? MATILD Majd elmondom egyszer… REKEDTHANGÚ Csak ne szégyellje a barátja előtt! Hogy néha üvegeket gyűjt. Hehe! Az én placcomon! Hanem, hé! Nem hívnának meg egy felesre. Csak egy felesre, öregem! Lear? Hogy mondta? Lear? Az is valami vén csavargó lehet… Kiúszik.
Más hangtér. Kocsmazaj. Silány discó-zene, ricsaj.
REKEDTHANGÚ Na, még egy felest? Nem reszkíroznak belém még egyet? GERÉB Nincs alku!… Matild? Jót tett a forralt bor? MATILD Kicsit a fejembe szállt. De menjünk innen!… REKEDTHANGÚ Ne legyen olyan kényes, nagysasasszony! Itt a mi helyünk, nagysasasszony!… GERÉB Jó, jó, most már elég volt… gyerünk! REKEDTHANGÚ Hó, hóóó! Várjanak! Hadd háláljam meg nektek ezt a kis piát! Velem kell jönnötök! Olyat mutatok nektek! De olyat!… GERÉB A hölgy rosszul érzi magát! REKEDTHANGÚ A hölgy?! A hölgy el fog ámulni! Ragaszkodom hozzá, hogy megmutassam! Megmutassam az én vigaszomat… az én csodálatos vigaszomat ebben a nyomorúságos életben… Na, gyertek már, ne vacakoljatok!…
Más hangtér.
GERÉB Meddig megyünk még? Hová akarsz kilyukadni? REKEDTHANGÚ Nyugi, nyugi! Már nincs messze! Itt, a sarkon túl… Á, nézzétek, elállt a havazás, így aztán még jobban láthatjuk majd… Vidáman dúdolgat, majd hirtelen felkiáltva. Megvan! Ez az! Ezt akartam megmutatni! Ezt a csodálatos kertet! Na?! MATILD Nahát! Virágok! Virágzó bokrok! Télen! REKEDTHANGÚ Nem megmondtam, hogy a hölgy el fog ámulni? GERÉB A mindenségit! Orgona, jácint… dáliák… MATILD Kik laknak abban a házban ott? Valamiféle csodatevők? REKEDTHANGÚ Csodatévők? Gazdagok! Akinek minden sikerül! Még a virágos kert is, télen! Tornyos, bástyás villa! Mint egy kastély! MATILD Milyen üde, friss minden! Akárcsak tavasszal! Lila, kék, sárga, vörös virágfüzérek… REKEDTHANGÚ Na, ugye? Mindig eljövök ide, és csak nézem, nézem… Elhiszitek, hogy nem is irigylem? Pedig egy fillér sincs a likas zsebemben! De ez annyira… hogy is mondjam, hogy ne röhögjetek rajtam, megvigasztal! Hogy legalább itt, ezeknél virágzik, virul minden… Na, mi az? Mit néztek? GERÉB Nem művirágok ezek? MATILD De… bizony azok. Viaszból van itt minden! GERÉB Keserű nevetéssel. Művirágok kertje! Jól becsaptál minket! REKEDTHANGÚ Micsodaaaa?! GERÉB Semmi sem igaz itt! Semmi, de semmi! MATILD Viaszvirágok, papírgirlandok… GERÉB Csalás az egész! REKEDTHANGÚ Hogyan?! Hogy ezek művirágok?! Én meg azt hittem… A rohadt életbe! Ha ez mind hamis, akkor megette a fene! Azt a pokolbéli öreganyját!… GERÉB Jöjjön, Matild, menjünk! REKEDTHANGÚ Ne, ne! Hé! Hová mentek? Most miért hagynak itt, nem én csaptam be magukat, hiszen én azt hittem… Ne rám haragudjanak! Várjatok, hé! Ne hagyjatok itt! Jól meglennénk együtt! Üvegeket gyűjtenénk, kukáznánk közösen… úgy kifizetődőbb! Ügyes vagyok én… megélnénk a profitból szépen… Hé! Goriot apó… vagy hogy az ördögbe hívnak! Héééé!… Elhaló hangon. Héééé! Hát nem halljátok? Nem halljátok, hééé… |