Egy kis hotelVasúti megafon: „Figyelem, figyelem! Beszállás a harmadik vágányon… A vonat azonnal továbbindul… felé… Figyelem… a vágány mellett tessék vigyázni… Beszállás…” stb. A szokásos rossz akusztikába fullad recsegve. Pályaudvari lárma, zajok, fütty.
HELÉN Izgatottan. Géza! Géza, gyere, siess, add fel a csomagokat, mindjárt indul. Azt is! És kapaszkodj! Mit vacakolsz annyit? GÉZA Hogy miért kell ennyi csomaggal utazni? HELÉN Azt én tudom és nem te! Bízd rám, jó? Inkább igyekezz, hallod, már fütyülnek, azonnal indul… Ne azt a nagy bőröndöt tuszkold, azt nem bírom! A kis táskát! Add már! Naaaaa! Lerántasz! Mit ügyetlenkedsz, mit ügyetlenkedsz, a végén még lemaradsz a nagy bőrönddel! Szállj már fel vele, naaa! GÉZA Nyögve. Mi a fene van ebben? Dög nehéz! Végre! Menj onnan, mert nem férek el… HELÉN Le ne ess nekem! GÉZA Nincs olyan szerencsém. HELÉN Mit mondasz? GÉZA Nyögve. Semmit! Fenn vagyok végre ezzel a… HELÉN Megyek előre, megkeresem a helyünket! GÉZA Számozva van. HELÉN Tudom, számozva, éppen azért! Hozd a holmit! Mozogj már! GÉZA Nézd a számokat! Szabad! Szabad lesz egy kis helyet… Hogy mit pakoltál ebbe a kofferba?! HELÉN Használt holmik a Borbála gyerekeinek! Nem akartam kidobni lomtalanításkor… Szabad? Adjanak utat a férjemnek, nem látják, mekkora bőröndöt cipel? Jézusom! A kis táska! Hol a kis táska, Géza?! Elhagytad?! GÉZA Nálad van. Ott viszed a szatyor mellett! HELÉN Már megijedtem! És a helyjegy? Tudod a számokat? GÉZA Huszonöt és huszonhat. Azt hiszem, ez lesz az a kupé. HELÉN Ez az! Na, persze! Nem üres! GÉZA Csak egy nő ül benn, egyedül, mit akarsz? HELÉN Csak egy nő?! De milyen nő! GÉZA Semmi különös… Nyisd már ki az ajtót, leszakad a karom! HELÉN Egy ilyennel utazzam együtt? GÉZA Mi a csuda bajod van vele? HELÉN Hát nézd meg ezt az öltözéket! Meztelen combok, és az a köldökig nyitott blúz. Az ilyenek miatt kerülnek börtönbe a férfiak! GÉZA Nyisd már ki az ajtót, mert elálljuk a folyosón az utat! Na, majd én!
Ajtónyitás.
Bocsánat! Ide szól a helyjegyünk… SZILVIA Ó, tessék csak, tessék! HELÉN Jó napot! Géza! Nézd meg, melyik a huszonötös meg a huszonhatos… SZILVIA Remélem, nem foglaltam el valamelyikük helyét? GÉZA Udvariasan. Nem, nem, dehogy! HELÉN Azért jobb, ha megnézi! SZILVIA Az enyém a huszonkettes… Akkor rendben, ugye? GÉZA Kedvesen. Rendben, nagyon is… HELÉN Géza! Pakold fel a csomagokat! A nagy bőröndöt ide… Melléje a szatyrot, aztán a kis táskát… Úgy! Na, mi az, nem bírod? GÉZA Visszafojtott nyögéssel. Már megvan… feltettem… így!
Indul a szerelvény.
HELÉN Na, hát rám zuhansz! GÉZA Mert elindult a vonat… Bocsánat; kisasszony, nem léptem a lábára? HELÉN Az én lábamra léptél, nem az övére! Vigyázhatnál! GÉZA Olyan hülyén indítanak! HELÉN Persze, kapkodnak, mert már így is késében vagyunk! SZILVIA Á, nem hiszem. HELÉN Mit nem hisz, kérem? SZILVIA Csak mondom, hogy nem késik. Pontos. Néha valóban előfordul, de ma véletlenül… HELÉN Márpedig késik! Néztem az órát! Két perc késés! És mi lesz még a megérkezésig? SZILVIA Ez a gyors aránylag rendesen közlekedik, sokszor utazom ezen a vonalon… HELÉN Külföldön be lehet perelni a vasutat a késés miatti károkért! De itt! Géza! A kis táska? GÉZA Már feltettem… HELÉN Pfüüü! Csakhogy rendben van minden. Az utazás csupa izgalom! Hova ülsz?! Hova?! GÉZA Ide! HELÉN A hölggyel szemben én ülök! Tudod, hogy azonnal megfájdul a fejem, ha háttal vagyok a menetiránynak… GÉZA Akkor tessék… ülj ide! HELÉN Úgy…
Vonatzakatolás.
SZILVIA Nem baj, ha kissé leengedem az ablakot? GÉZA Nem, dehogy, sőt!… HELÉN Akkor bevág a huzat! GÉZA De csak nyugodtan, mert minket nem zavar. HELÉN Hogyne zavarna?! Azt akarod, hogy begyulladjon a fülem? GÉZA Hát cseréljünk helyet, itt védve vagy… HELÉN Te is kényes vagy a homloküregeddel! GÉZA Én? Egyáltalán nem! HELÉN Ne játszd meg magad! És csak maradjon felhúzva az ablak! GÉZA De a hölgynek melege van… HELÉN Azt látom! SZILVIA Semmi baj, kibírom… GÉZA Miattunk ne hozzon áldozatot… HELÉN Vonaton vagyunk, és itt mindenkinek tekintettel kell lennie mindenkire! Ez érthető, nem? SZILVIA Érthető.
Vonatzakatolás.
HELÉN Jaj! GÉZA Mi történt? HELÉN A gumicukor! GÉZA Micsoda?! HELÉN Gumicukrot vettem a Borbála gyerekeinek! És nem otthon felejtettem? Mert te mindig sürgetsz! Te mindig olyan rumlit csapsz utazás előtt! GÉZA Én?! Na, jó! Ha otthon hagytuk a gumicukrot, hát otthon hagytuk! Majd veszünk valami mást az állomáson. HELÉN Mást! De könnyen mondod! Mást! Amikor egyszer már kiadtam rá a pénzt! GÉZA Nem olyan nagy összeg! HELÉN Minden fillér számít a mai világban! Bosszantó! Csak magamra számíthatok, csakis magamra! Mire van gondod neked?
Vonatcsattogás.
Géza! A foga között sziszegve. Ne bámuld ezt a nőt, ne bámuld, mert bokán rúglak!
A vonatcsattogás alábbhagy.
GÉZA Na, de Helén, kedvesem!… HELÉN Miért ezt a cipőt vetted fel? Direkt kikészítettem az újat! Azt akarod, hogy Borbáláék megszóljanak? GÉZA Érdekel is engem! Van nekem gondom elég! HELÉN Csak látnám, hogy viszitek is valamire azzal a Kft-vel! GÉZA Hagyjuk ezt, kérlek, most legalább… HELÉN Majd ha dől a pénz abból a híres vállalkozásból, akkor respektálom a gondjaidat, de addig… – Pfü! Nagyon meleg van itt. GÉZA Nem engedted lehúzni az ablakot… HELÉN A huzat ártalmas! Vedd le a zakódat. GÉZA Nem nekem van melegem… HELÉN Ha beleizzadsz, meggyűrődik a háta… GÉZA Nem izzadok. HELÉN Azt te nem érzed!
Vonatcsattogásban ismét vészjóslón suttogva.
Ha örökké a combját nézed, én nem tudom, mit csinálok veled!
Vonatcsattogás alábbhagy.
Vedd csak le szépen a kabátodat. Így… na, hát elszakad! GÉZA Nem érted, hogy nem akarom? HELÉN Bújj ki belőle! Bújj csak ki! Így! És tedd fel szépen a csomagtartóra. Összehajtogatva… óvatosan… SZILVIA Talán résnyire kinyithatnánk a kupé ajtaját… HELÉN Nincs rá szükség! SZILVIA Kérem! GÉZA Mentegetőzve. A feleségem úgy érti, hogy köszönjük, a szívességét, de… HELÉN Közbevág. Úgy értem, ahogy mondtam! SZILVIA Kérem, kérem!…
Némaság, csak a vonatcsattogás.
GÉZA Óvatosan. Messzire utazik? SZILVIA Ó, én? A végállomásig. És önök? GÉZA Mi is… HELÉN Géza! Itt az újság! Olvasd! GÉZA Majd. Mi is a végállomásig. Meglátogatjuk az egyik… HELÉN Az újság! Géza! Azért vetetted meg velem, hogy olvashasd, vagy nem? Hát akkor tessék! GÉZA Majd mindjárt… – Szép város. Főleg a régi negyede a dombon. De mi onnan még tovább megyünk busszal… Maga ott lakik? Azt mondta, gyakran utazik ezen a vonalon. SZILVIA Táncosnő vagyok a színháznál. És amikor nem lépek fel, hazamegyek Pestre. De ma este már… HELÉN Szóval táncosnő! Gondoltam! GÉZA Táncosnő! Lokálban is táncol? SZILVIA Néha. Mert kell a pénz… HELÉN A pénz. Aha. Képzelem! Azok az éjszakai lebujok… SZILVIA Ön ismeri ezeket a helyeket, asszonyom? Sokat jár lokálokba? HELÉN Én?! Soha! – Géza! Mit ír a lap, Géza? GÉZA Várj, majd aztán! HELÉN Szeretném tudni a híreket! GÉZA Akkor tessék, olvasd! HELÉN Na, de micsoda hang ez?! Nem vagyok hozzászokva!…
Kicsapódik az ajtó.
ÁRUS Sört, kávét, szendvicset, csokoládét…! GÉZA Milyen söre van? ÁRUS Dreher meg Steffl. Melyiket tetszik? HELÉN Egyiket sem! SZILVIA Én kávét kérek… ÁRUS Egy kávé. Igenis! GÉZA Én meg sört… HELÉN De nem, ha mondom! Hoztam teát! Ha szomjas vagy, vedd le a kis táskát, ott van a termoszban… ÁRUS Akkor melyik sörből? GÉZA Köszönöm: Egyikből sem… ÁRUS A kávé! Tessék! Máris visszaadok! Köszönöm!
Ajtócsapódás, távolodva: „Sört, kávét, szendvicset, csokoládét…” Csattognak a vonatkerekek.
HELÉN Ezek itt rablók! Borbála hideg sörrel vár. Vagy Józsi. Pincéből hozott borral. Fröccsel…
Csend, csak a zakatolás.
Az a kávé is! Képzelem, milyen lötty! SZILVIA Lötty, de jólesett! HELÉN Borbáláék megetetnek, megitatnak, vendégül látnak! GÉZA Náluk akarsz lakni? HELÉN Akarok?! Akarunk! Hát hol laknánk? GÉZA Például szállodában. Egy kis hotelben. HELÉN Tudod, mibe kerül egy szoba?! Te nem is képzeled! GÉZA Egyszer megengedhetnénk magunknak! HELÉN Ugyan! Ott az a szép, tágas ház! Elférünk! Különben is, megsértődnének! Kibeszélnék őket… SZILVIA Nagyon aranyos kis hotelok vannak. HELÉN Köszönöm! Gondolom, hogy maga jól ismeri a hotelszobákat! SZILVIA Én imádok hotelban lakni! GÉZA Egy hangulatos kis szoba… Már nem is emlékszem, mikor laktam hotelban… – Őszintén szólva, nem akarok a testvéreidnél lakni. HELÉN Három éjszaka az egész! Három nap, amíg megbeszéljük a dolgokat! Megvolt a hagyatéki tárgyalás, el kell rendezni a családi ügyeket… SZILVIA Bocsánat, szabad egy kis helyet? Rágyújtok odakinn a folyosón. Jól esik a kávé után. HELÉN Ha dohányos, miért ide kért helyjegyet? Ülhetett volna a bagósok közé is! SZILVIA Dohányzom, de a büdös kupékat ki nem állhatom! Pardon!
Nyílik, csapódik a kupéajtó
HELÉN Micsoda perszóna! Kinn van mindene! A combja, a… Na, mit nem mondtam! És te majd felfalod a szemeddel! Táncosnő! Képzelem! Képzelem, miféle táncosnő!… GÉZA Ugyan, ugyan! Nagyon rendes lány… HELÉN Csak meresztgesd rá a szemed, meresztgesd! Ha nevetséges akarsz lenni! Vén krampusz! Még most is utána bámulsz? GÉZA Nem, csak nézem, hogy… Nézem, hogy merre járunk. Elterelőleg. Miért kellek én ehhez a hagyatéki osztozkodáshoz? Ez a testvérek dolga… a ti dolgotok! HELÉN Ott kell lenned, és kész! Borbála az aranyról is beszélni akar velünk. Az ékszerekről. A mama nyakláncáról, gyűrűjéről, fülbevalójáról… Eladnák a részüket. GÉZA Hát adják. HELÉN Nekünk! GÉZA Marhaság! Minek nekünk az ő részük? HELÉN Befektetésnek! Olcsón hozzájutnánk! Itt a pénz a retikülömben. GÉZA Milyen pénz? HELÉN Amit megtakarítottam! Ej, törődsz is te a mi dolgunkkal! Csak az a KFT! Amibe úgyis belebuktok! Nekem kell észnél lennem! Az arany nem kopik el… GÉZA Jön vissza a nő, ha lehet, akkor ezt ne most beszéljük meg, jó? HELÉN Ki akar erről beszélni? Aludni akarok! Reggel korán keltünk. Jobban teszed, ha te is szundikálsz egy kicsit. GÉZA Majd. Talán. HELÉN Nem majd, hanem most! A vállamra hajtod a fejed, és nem bámulod azt a cafkát! GÉZA Csssss! Már itt van! HELÉN Bánom is én, hogy meghallja vagy sem!
Kupéajtó nyitása, zakatolás felerősödik, majd csitul.
Na? Elszívta? SZILVIA El. Szenvedélyes vagyok, de módjával… Pardon. Felzavartam? Látom, aludni akarnak… GÉZA Á, nem csak… HELÉN De igen! Korán keltünk! SZILVIA Felőlem nyugodtan. Én képtelen vagyok vonaton aludni. Ideadná, uram, az újságot? Ha most úgysem olvassa… GÉZA Örömmel! Tessék! HELÉN Géza! Ne mocorogj! Dűlj ide, és aludjunk…
Vonatcsattogás felerősödik, majd egy más hangtérbe csap át. Csupán a rendezőnek áruljuk el: az alábbiak Géza álmában történnek, de ezt csak némi akusztikai változással szabad érzékeltetni, jobb, ha összemosódik az iménti valósággal, ill. annak folytatásának tűnik.
SZILVIA Uram! Uram, hall engem? Volna egy ajánlatom! Látom, tetszem magának… GÉZA Elolvadva. Nagyon! SZILVIA Szálljunk le a következő állomáson! Tudok egy kis hotelt… GÉZA Egy kis hotelt? Igazán? SZILVIA Megbújnánk ott. Én is nagyon rokonszenvesnek találom magát! Na? Leszáll velem? GÉZA És ő? Vele mi lesz? SZILVIA Csak nem izgatod magad miatta? Nem is értem, hogyan tudsz vele élni?! Szörnyű perszóna! Szökjünk meg! Ne törődj vele! GÉZA Á, nem hagyhatom itt! Nagy botrány lenne! SZILVIA Ha gyáva vagy, sohasem leszel boldog. Nézd! Nézd a combom! Tudom, hogy kívánsz! Boldoggá teszlek, örülni fogsz az életnek! Gyere! GÉZA Máris? De hová?! SZILVIA Máris, hát persze! Mire vársz? Hagyjunk itt mindent! Néhány perc múlva megáll a vonat. Leszállunk. És akkor egy kis hotelban… GÉZA Áhítattal. Egy kis hotelban…!
Vonat fékezés.
SZILVIA Itt az idő! Drágám, ha nem akarsz Borbáláéknál unatkozni… GÉZA Megyek! Várj!… Kiúszik.
Buja keleti zene.
SZILVIA Itt vagyok, máris! Hogy tetszett a táncom? GÉZA Fantasztikus! Elbűvölő! Mindig itt lépsz fel? SZILVIA Csak most. A kedvedért. Keleti tánc. Tetszenek ezek a gyöngyök? GÉZA A gyöngyök, a selyem… És a selyem alatt a tested! Sohasem hittem volna, hogy egyszer még… SZILVIA Vissza kell mennem a parkettre. Sietek, várj! GÉZA Táncolj csak! Táncolj, táncolj, hadd lássalak!
Felerősödik a buja, keleti zene. Majd apró sóhajokba, kis kacagásokba vált át, a zene elcsitul.
GÉZA Mmmmmmm… Gyönyörű vagy! SZILVIA Te meg remek szerető vagy az ágyban! Nem csalódtam benned! GÉZA Ha tudnád, milyen fiatalnak érzem magam veled! SZILVIA Tudom! Érzem! GÉZA Mindjárt megakadt rajtad a szemem, ahogy beléptünk a kupéba… SZILVIA Én is azonnal láttam, hogy egy igazi férfi áll előttem! Egy igazi, igazi férfi! Te! Naaa! Már megint kezded? Sok lesz! Nem lesz sok? GÉZA Nem lesz sok, nem, nem! Mmmmmm… SZILVIA Kéjesen. Nagyszerű vagy! Mmmmm… Te! Fáradhatatlan, te!…
Zenei jelzés.
GÉZA Azt hiszem, mi valamikor ismertük egymást. SZILVIA Dejá vu? GÉZA Nem, nem! Valóban! Szerelmes voltam beléd! Jártam utánad, de te elkerültél. Köszöntem neked, de te nem fogadtad. Bámultalak az utcán, bámultalak a színházban… a bárban, ahol táncoltál… Ott álltam, és vártam, hogy felbukkansz, meg akartalak szólítani, de elfordultál… SZILVIA Nem emlékszem. GÉZA De, de, így volt! Vágyódtam rád, titokban imádtalak, rólad álmodtam, sóvárogtam a tested után, meglestelek, szerettem volna, ha valaki bemutat neked, de soha… soha nem jött össze! Az idő meg telt, elteltek az évek… És jött Helén, rendes volt, a gondomat viselte, feleségül vettem, lakás, nyaraló… A lányunk már felnőtt; férjhez ment ő is, most Borbáláékhoz utazunk, hogy osztozkodjunk a családi hagyatékon, talán nem bukik meg a Kft, Helén nem bízik bennem, aranyat akar venni a testvérétől, hogy legyen tartalék… És én közben elfelejtettem, hogy ismertelek! SZILVIA Bontsunk pezsgőt? GÉZA Bontsunk! SZILVIA A találkozásunk örömére! GÉZA Milyen régóta vágyom egy ilyen kis hotelszobára! Ahol kettesben… És most majd Borbáláéknál kell laknunk, a rokonoknál, a főzelékszagú szobában… Mindig főzelékszag van, rántásszag, fokhagymával főznek, utálom, de nem szólhatok… Mert akkor Helén… SZILVIA Hol van már Helén? Ne gondolj rá! GÉZA Félek, hogy rájött a szökésre. Félek, hogy leszállt, és keres… Megkeres… Megtalál… SZILVIA Ne félj, inkább ölelj, igyunk pezsgőt, menjünk le a bárba, táncolok neked… GÉZA Táncolsz nekem? Táncolj! Táncolj azzal a karcsú, szép bokáddal! Milyen gyönyörű vagy, amikor…
Dörömbölés; zaj.
Ki az? Csak nem Helén?!
Dörömbölés.
Úristen! Mit mondtam?! Meghúzta a vészféket, leszállt, itt van az ajtónk előtt!
Dörömbölés.
Betöri az ajtót! Fellármáz mindenkit!
Dörömbölés.
GÉZA Botrány! Botrányt csap! Helén botrányt csap, tudom!… HELÉN Távoli akusztika. Géza, Géza, vigyázz! GÉZA Itt van! Mit mondtam! Jaj! Helén! A fejem! Megöl!… SZILVIA Távoli akusztika. Sikít. Úristen! Segítség!…
Visszatérünk a vonat hangterébe.
HANGOK Vegyesen férfi, nő. – Mi történt? – Baleset? – Meghalt? – Csak a csomag! – Miféle csomag? – Az a nagy bőrönd! A fékezéskor! Amikor fékezett a vonat… – De így fékezni?! – Ráesett? – A fejére! – Szegény ember! Meghalt? – Á! Nem hiszem! HELÉN Jaj, Géza, Géza! SZILVIA Úristen! A fejére!… Az a nagy bőrönd! Hiszen emlékszem, alig tudta feltenni, szegény! Rosszul van? HELÉN Orvost! Orvost, hamar! KALAUZ Mi történt, kérem? Itt egy doktor… Utat, kérem, utat! ORVOS Ki van rosszul? HELÉN A férjem! Aludtunk… Szundikáltunk szépen. Ő valahogy előredőlve, ahogy álmában, ugye… És annál az előbbi, hirtelen fékezésnél a bőröndünk… Én nem is értem! Ezt jegyzőkönyveztetni kell! Fizeti az ember a balesetbiztosítást, ugye?… ORVOS Hadd lássam! Egy kis levegőt hagyjanak, kérem! SZILVIA Nahát! Olvastam itt az újságot szép nyugodtan, és akkor egyszer csak: huppp! Hát mondhatom, szörnyen megijedtem! ORVOS Uram! Hall engem? Uram! GÉZA Motyogva. Mondtam… Megmondtam… Én megmondtam, hogy… ORVOS Valamit motyog. Csak pillanatnyi kábulat… HELÉN Halálos?! Doktor úr? Halálos?! ORVOS Asszonyom! Elvesztette az eszméletét, de már kezd magához térni. Melyik bőrönd esett a fejére? Ez?! Nem mondom! Ettől még egy elefánt is kinyiffanna! Uram! Lát engem? GÉZA Mondtam… megmondtam, hogy utolér… Megbüntet… leszáll… Megkeres… ORVOS Még félrebeszél. Ültessük fel. Segítsenek. Óvatosan! Így… GÉZA Drágám… Hol vagy?… Szépségem… ORVOS Ön a felesége? HELÉN Hát persze, hogy én, mit képzel? ORVOS Mert magát keresi… Hallgassa csak! GÉZA Ne törődj velem, drágám… Szép volt… A tested… gyönyörű!… veled lenni… boldogság… HELÉN Géza! Gézám! Ó, istenem! Milyen szépen beszél hozzám! Csak nem hal meg?! ORVOS Egy kis nyugalomra van szüksége. Hagyja pihenni… GÉZA Hol vagy? Hova tűntél? Gyere a karomba! HELÉN Most nem lehet! Izgatott suttogással. Most ne, Géza! Tele van a kupé! Pihenned kell! GÉZA Táncolj! Táncolj, drágám, szépségem… HELÉN Géza! Hát ezt sohasem kérted! SZILVIA Mit akar? HELÉN Félrebeszél! De ez a vasút miatt van! Fel fogom jelenteni a mozdonyvezetőt! És hogy lehet ilyen vacak csomagtartókat gyártani?! Így utazzon az ember?! Doktor úr! Kérem igazolja… Hol az orvos? Kalauz úr! Jegyzőkönyvet akarok! És ha így marad nekem ez az ember? Hibbantan? Ki téríti meg a kárunkat? Kicsoda?! SZILVIA Nézze! Nézze, asszonyom, mosolyog! A férje! Hunyt szemmel ül, és mosolyog! HELÉN Mondom, meghibbant! A fejét érte az ütés, meghibbant! Fel fogok jelenteni mindenkit! Mindenkit! Mindenkit!…
Hangja belevész a vonatzakatolásba. |