[Utószó az internetes kiadáshoz]

Kompozíció. Jelen gyűjtemény Szabó Lőrinc máig ismert összes versét tartalmazza; alapja a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Tanszékére telepített, az OTKA és az MTA által támogatott Szabó Lőrinc Kutatóhely adatbázisa, melyet Kabdebó Lóránt és Lengyel Tóth Krisztina készített. A gyűjtemény szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakítjuk, követve az 1943-as Összes versei és az 1956-os Válogatott versei építkezését. A Valami szép kötet anyagát az 1956-os Válogatott versei alapján közöljük, beillesztve a Vers és valóság emlékezéseiben (megjelent a Magvető Könyvkiadónál, 1990-ben) az ide tartozóként megjelölt verseket („Folyóiratokban megjelentek, a Valami szép-be valók”: Hálaadás, A Holdhoz, Ember voltam, Versírás, A rossz szerető; illetőleg „Folyóiratban nem jelentek meg, a Valami szép-be valók”: Búcsú, Varázskör, Rabság, Megnyugvás, Hátha, Újévi katica, Vereség után, Téli napfény).

A Valami szép kötethez csatoltuk a Vers és valóságban még külön egységként közölt Kiadatlan verssorozat 1953–1956 darabjait, cikluscímként választva az első szonett címét: Káprázat. Maga a költő is azt mondja a Vers és valóságban róluk: „Hozzájuk tartoznak már megjelent hasonló típusú és szemléletű versek is, mint például: Mozart hallgatása közben, A forzicia éneke, Májusi orgonaszag [&]”. A költő korábbi köteteit többször hasonlóan ciklikus kompozícióval zárta: Testvérsiratók, Óda a genovai kikötőhöz, Betűk és emberek, Reggeltől estig. A ciklus sorrendjében követjük a Vers és valóság emlékezését, a Szárszói hajnal című és a [Rendetlenség, aljasság dúl szivünkben…] kezdetű, csak a gyorsírásos fogalmazványból áttett vázlatból ismert darabot is beléfoglalva. A Szárszói hajnal 1955-ös dátumozással már az 1960-as Összegyűjtött versei óta szerepel a kiadásokban, ide a Vers és valóság emlékezése okán kerül, ugyanis ez a vers nem szerepel a ciklus gyorsírásos fogalmazványában. A költő lakásán őrzött hagyatékában, a kézzel javított gépiraton az 1955. július 12-i dátum szerepel, amely minden bizonnyal a számok felcseréléséből következő elírás, ezen a napon ugyanis a költő még a Gellértben fekszik, második infarktusa utáni megerősítő utókezelésen, 21-én ellenben Balatonföldvárról táviratozik, és utazik Fonyódra, az átutazás éjszakájáról tanúskodhat a vers. A ciklusnak a költő életében közölt egyetlen darabja az Ahogy lehet című; ezt 1953-as dátummal külön közli az 1956-os Válogatott versei Valami szép ciklusában; ennek a kiadásnak a szövegét közölve emeltük át a ciklus szerves részeként.

Maga a ciklus eredetileg az MTA Könyvtára Kézirattára Ms 4656/1–70. egységében tűnt fel, benne a gyorsírásos fogalmazványokkal és a költő bátyjának megfejtésével. Ezt a szöveget adta ki a Szépirodalmi Könyvkiadó 1975-ben Szavakkal nő a gyász cím alatt. A megjelenést követő poétikai sajtóvita hatására névtelen levélben küldte el a versek hiteles szövegét megőrzője a kötet sajtó alá rendezőjének, Kabdebó Lórántnak és szerkesztőjének, Domokos Mátyásnak. A levél szövege: „Kabdebo Lóránd, Budapest. Olvastam a Kritika kritikáját. Ennek hatására mellékelem a versek helyes szövegét. Ezek egy sorozat részei, csaknem mind valóban a 26. év után keletkezett. A ciklushoz tartozó már megjelent versek: A gyáva szerető, Ahogy lehet, A forzicia éneke, Májusi orgonaszag, Valami szép, Két pokol, Szárszói hajnal, Hajnali látomás, Mozart hallgatása közben, Szomszéd panziószoba, Az egész tó, Hát még ő!, A merénylő viz, Cressida, Régi és modern, Végső nyomoruság. A közlés – egyelőre – bizalmas.” A levél 1975 tavaszán jutott el a címzetthez. A küldemény minden kétséget kizáróan hiteles, ugyanis Szabó Lőrinc íróasztalán, a halála előtt készített Örök barátaink lapjai között megtaláltuk a ciklus gyorsírásos tisztázatát, amelyben olyan vers is szerepelt, amely a kötetbeli publikációból még hiányzott, de a megküldött szonettek között már jelen volt. A ciklus először az Új Írás 1976. júniusi számában jelent meg, kiadásunk (a máshonnan is ismert versek kivételével) a névtelen levélben eljuttatott gépírásos szöveget veszi alapul.

Zsengék és ifjúkori versek címmel közöljük Dienes Kató, illetőleg Mattyasovszky Erzsébet hagyatékában megmaradt és eddig csak a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda 1979-es közös kiadásában megjelent Érlelő diákévek című gyűjteményben publikált diákkori verseket, valamint itt közöljük először a költő által ugyan „Gyerekkori szamárság!”-nak minősített, az MTA Könyvtára Kézirattárában gépiratban őrzött, A hasmetsző (Ms 4651/298.) című fantázia-kompozíciót. Ebbe a részbe csatoljuk a költő lakásán őrzött hagyatékában található egyetemista kori verseit (Lábunk alatt, [Opálködökbe hullnak itt a halmok…], [Óh lomha park! Lelkem kék álma! Watteau…], Szintézis, egy perccel elalvás előtt, Áradás, Áradás!, Dal, Alföld, nyár és dél: vonaton, Lucifer, Vízió, A fegyenc, Mese, A reggelhez), illetőleg a Nyugatban (Karambol, Élet zenéjét, ritmusok életét!, Óh tiszta élet, boldogság!) és Az Est Hármaskönyvében (Érzelmes románc) publikált darabokat.

Alkalmi versek összefoglalással közöljük az MTA Könyvtára Kézirattára gyűjteményében és a költő (Petőfi Irodalmi Múzeumban letétbe helyezett) hagyatékában található, ilyenként jellemezhető darabokat.

A költő által kötetbe nem rendezett gyerekversek címmel közöljük azokat a verseket, amelyeket életében nem osztott be egyik kötetébe sem. Lehetőség szerint a költő életében megjelent sajtópublikációk alapján állapítottuk meg sorrendjüket. Az ajtó meg a kulcs, Arany nap és a Rossz Picu címűeknek nem találtuk meg a költő életében publikált változatát, a Bolhanóta a cigánygyerekről meg az ingéről című vers önálló vers értékű, Bolhanóta című variánsát pedig az MTA Könyvtára Kézirattárában található autográf kézirat alapján közöljük.

Természetesen megadjuk az első négy verskötetnek (Föld, Erdő Isten; Kalibán; Fény, fény, fény; A Sátán Műremekei) a költő utólagos alapvető átdolgozása előtti, kötetben publikált szövegét, amely a Szépirodalmi Könyvkiadó 1982-es, Domokos Mátyás által gondozott kiadása óta hagyományosan beletartozik függelékként az összes versek gyűjteményeibe.

A költő által kötetbe nem rendezett versek címmel A Sátán Műremekei kötet után napilapokban vagy folyóiratokban közölt, illetőleg kéziratban őrzött, de kötetbe nem illesztett verseket közöljük. Először a sajtóközlés alapján datálhatóakat, majd a pontos keletkezési idővel nem rendelkezőeket stílusváltozatuk alapján feltételezhető időrendi sorrendben. Ezek nagy része A Sátán Műremekei és a Te meg a világ egybeszerkesztése között, nagyrészt 1927 és 1931 között keletkeztek. A datálhatatlan versek egy része már a harmincas évek terméke, különböző vázlatfüzetekből előkerült fogalmazványok (a [Kivonni a rejtelmes vonzerőt] kezdetű szonettől az [Az örök idő erdejében…] kezdetűig, köztük [A rossz az változatos! Óh, de…] kezdetű, amely vesszővel zárul a kéziratban. Ezután ismét datálható versek következnek.

Elhagytunk a korábban a kiadatlanok között szerepeltetett töredékben maradt verseket (Eső a havason, [Hogy harmadszor rám szemtelenkedett…], valamint az egyetlen, már jelzett gyorsírásból átírt versvázlattól eltekintve nem közlünk gyorsírásból áttett verset sem. Elhagyjuk a [Hitetlenséged óriási!…] kezdetű, 1955 nyaráról datált verset, mivel annak kéziratát senki sem látta, tulajdonosa pedig minden alkalommal más szöveget adott meg.

Szöveg. A versek szövegközlésénél a Szabó Lőrinc által utoljára jóváhagyott címhez és verstesthez, névhasználathoz ragaszkodtunk, a következő kiadványokat véve alapul: Összes versei, 1943. második kiadás, az 1956-os Válogatott verseinek a költő korrekcióit figyelembe vevő második kiadása, A huszonhatodik év 1957-es (illetőleg a hibákat megismétlő 1958-as második) kiadása, a Tücsökzene 1957-es második, bővített kiadása; illetőleg a költőnek a házi példányban elvégzett utólagos javításai. Vitás esetben az Összes versei, a Harc az ünnepért, A huszonhatodik év és a Tücsökzene (1947-es) tördelt korrekturáit (az MTA Könyvtára Kézirattárából), illetőleg az ezeket megelőző köteteknek a költő lakásán hagyatékában őrzött nyomdai példányait vettük figyelembe (A huszonhatodik év esetében a Vers és valóságban a költő tételesen felsorolja a kiadás főbb sajtóhibáit). Megigazítottuk a versek keletkezési dátumát is a sajtóközlések figyelembevételével.

Források. A kötetben kiadatlan versek gép- illetőleg kéziratai a költő hagyatékában, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeumban és az MTA Könyvtára kézirattárában találhatók; de xerox-másolataik hozzáférhetők a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Tanszékére telepített, az OTKA és az MTA által támogatott Szabó Lőrinc Kutatóhelyen.