Kis virág, te

(Átköltés)
Kis virág, te,
friss virág, te, –
itt a kikelet:
megjött teveled!
*
Plántát kaptam, megcsókoltam,
meglocsoltam, földbe ástam.
Ide, ide, madarak:
jól ültettem? Megmarad?
Napsugár, te fénnyel, tűzzel,
felleg, öntözd égi vízzel!
Kis virágom, ne remegj,
bátran emeld a fejed!
*
Reggelenkint ki a fénybe,
kis kertembe sietek:
meg kell néznem, hogy mi történt,
virágaim, veletek.
*
Van egy hófehér barikám,
zöld réten járva béget;
szelíd, jó: haragját sose
látta még földi lélek.
Szereti a virágokat,
a sárgát, a fehéret,
a démutkát, kakukfüvet,
vagy hogy is hívják őket.
*
Tegnap, hogy az erdőt jártam,
a bokorban nyuszit láttam.
Láttam: jön-megy, fülel, bujkál,
körülsetteng, rámkukucskál
– s közel hajlik, így ni, így –
súgni akart valamit?
*
Ünnep ismét:
itt a Húsvét!
Vége a böjtnek,
ehetünk többet!
Csússz kenyér vajjal,
nem jársz annyi bajjal!
Vége a böjtnek,
esszük a zöldet!
Ünnep ismét:
itt a Húsvét!
*
Húsvétvasárnap
egész tucat
tojást találsz a
virágok alatt.
Itt? Ott! Hol? Amott,
a tüskebokorban!
Fuss ide, amoda,
dugdossa a laboda!
*
„Kertész uram, jónapot,
van levendulája?
Kakukfüve, rozmaringja,
esti violája?”
„Van kertemben, szép kisasszony,
és amit ma nem lel,
megtalálja holnap, addig
várjon türelemmel!”
*
Kék tavon, zöld tavon
ringatózunk a habon.
Aranyhalak, ezüsthalak
úszkálnak a csónak alatt.
Aranyhalak, itt vagyunk,
egész nap csak kacagunk!
*
Esik, esik, esik:
az eső cseppjei
a fejemet verik.
Esik, esik, esik
az egész mezőn –
hű, de vizes lesz a cipőm!
*
Ha nagy, ha kicsi,
zörög a kocsi.
Ma árkon-bokron át futunk,
a világ végére visz utunk.
Ha nagy, ha kicsi –
zörög a kocsi.
*
Egy – kett – hár –
szállj, kötél, szállj!
Kötél alatt, kötél felett
ugrándoznak a gyerekek.
Egy – kett – hár –
kár, hogy vége már!
*
A hinta majdnem az égbe röpít:
a világ föl- és leszáll.
Ház meg fa: másképp dől, ami dől,
és másképp áll, ami áll.
*
Tinta, penna, palatábla –
menj tanulni iskolába.
S ha tanultál valamit,
jöjj haza és mondd meg: mit!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]