[Száz kérdést, ezret (minek felsorolni?)…]

Száz kérdést, ezret (minek felsorolni?) szálaz szét minden sajgó pillanat; s csak ilyen van. Jajdulok: Hát szabad, szabad volt ezt…? Mi okod…? A valódi, a végső már sose fog kitudódni, agyam mégis csak az után kutat de bármit tesz, minden titkod marad: s késő sirni, vergődni, tanakodni! Igen, ez a legrettenetesebb, hogy nem lehet, nem lehet, nem lehet, hogy minden erőm semmit se tehet: minden dolgunk oly intézetlen áll, mint kezdetben, mint mindig, mint – – –? mielőtt elintézte a halál.