Keserü órán

Mit mondjak? Azt csak – csendesen,
röviden és egyszerüen –
azt – a legközönségesebb
szavakkal, mint egy képletet
idézve, tapasztalatot,
melyből türelmes századok
kínja szól – azt, hogy – azt tehát,
hogy köpedelem a világ.
Köpedelem. Igen, ez az,
a kifejezés igy igaz,
sőt klasszikus: igy kicsi, nagy,
igy minden, te is benne vagy
s a teljes szótár, mi, ti, ők,
voltak és elkövetkezők,
álmok, hitek, istennyilák:
így: köpedelem a világ.
Zenghet, mint roppant cimbalom,
a dicső ég, vagy Salamon
éneke, könyvtárak esze,
engem be nem csap már sose:
undorít, hogy részed vagyok
s még jobban, hogy, ha meghalok,
beléd fúlok, rothadok át,
te, te, köpedelem világ!
 

(1945)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]