A küszöbön túl
| hagytam csak el, és rögtön számkivetve |
| úsztam, súly nélkül, álomként lebegve, |
|
s nem egy perc, hanem tizenöt |
|
| egy Amerikán túli kontinensre |
| vágyódva, és máris egyforma messze |
|
| Merre jártam? Egy Indiáknál messzebb |
|
| a test nyúl értem, véd, őriz, csitítgat, |
| az éjszakából most még visszaringat |
|
s reggel az ágyban partra tesz. |
|
(Új Idők, 1944. március 25.) |
|
|