Sirás nélkül
Elég. Megúntam. Ha elhagytak, |
hát elhagytak az angyalok. |
Nélkülük se tévedek el már, |
|
Megmaradok, bennem az isten, |
megyek a sejtett cél felé. |
Az én hitem is van olyan szent |
|
Megmaradok már sirás nélkül, |
még ha úgy vagdal is tovább |
az élet, ahogy én izenkínt |
|
vállalom a harcot, ha kell; |
fütyülök minden kínra és csak |
|
fütyülök börtönre, golyóra, |
s győzni fogok!… S ha veszitek, |
úgy ásítok majd a halálra, |
|
|
|