[Kivonni a rejtelmes vonzerőt…]

Kivonni a rejtelmes vonzerőt mely varázsuk volt, husukban a nemrég s a most között még oly kicsiny különbség támadt csupán, hogy e gyönyörü nők ma is azok, s aki nap-nap után látja őket, sokáig bizonyára változatlan déli fénynek csodálja mindazt, ami bennük már esti árny: Pedig vérűk hűl, minden pillanat fonnyaszt valamit a bőrük alatt, szőrük vastagszik, nedveik apadnak: s az amely valaha úgy fájt, a lemondás, ijedten vonúl vissza a rajongás a barátságba és a tiszteletbe.