[Nem szerettelek, megvetettelek…]

Nem szerettelek, megvetettelek, lélek, szerelem s minden ideál, hogy most idézlek és mégsem lehet régi hitemet visszakapni már? Nem szerettél eléggé? Gyönyörű tündérhusod hiába volt enyém? Sok voltál s én nem voltam soha hű, vagy kevés és én dobtalak el? Én pazaroltalak, kincs, mit nem becsültem; vagy magamat csalom s te vagy a hűtlen, lélek, szerelem s minden ideál? Varázsló voltam, gazdag, most szegény és szép rabnőm, lelkem, a szökevény, nem tér be hozzám vendégnek se már.