[Szerencsétlen, mit tettél? Ki tudott…]

Szerencsétlen, mit tettél? Ki tudott szeretni úgy, ki tudott úgy szeretni mint én? Nem fogom sohase feledni, hogy szerelmed ily csúnyán elbukott. Mit tettél, édes kislányom, hiszen ki látta énelőttem, hogy ki vagy? Értékedet én adtam, nem magad: az voltál, ami én, s ma semmisem. Boldogtalan, nem is tudod, mit tettél! Érték voltál s egyszerre áru lettél, akit egész lelkemmel túlfizettem. Tetszik, hogy fájsz még? Jaj, keservesebben fáj ez a búcsú, mint te gondolod, de e fájdalom már csak én vagyok.