Automobilversenyen

Az a vonal, óh, hogy repült! – Én csak kivülről s messzi néztem, mégis, a táj, amerre néztem s egész lelkem vele repült, vele suhant, birkózva, hegynek, mint aki most csak ezt akarja, a géppel, mely verni akarta a többit és röpült a hegynek, vad start után, vadabb kanyarban, bugva a délelőtti napban, föl, hol a Célok intenek. S egyszerre zavar, a tömeg szétrebbent és összecsapott: „Felrobbant, vége, már halott!”