Mint a szegény, aki pénzt talált

Hát elmaradt, ez is elmaradt. Sajnáljalak, mint a szegény, aki pénzt talált, de kedve támadt visszaadni tulajdonosának? Szinte mellékes volt, hogy szerettelek, mégis irigyeltelek, mindenkitől… s ha ma jobban is érdekel – mondjuk – a kínai háború, mint az, hogy már nem érlek el: te megmaradtál életem diszletei mögött valakinek, elveszett kincsnek, csöndesen elmaradt utazásnak, szemrehányó, kis elmulásnak, és már csak úgy jelentkezik bennem az arcod, mint becsületben nyugdijazott pénztáros előtt a kassza, amit kirabolni valaha elmulasztott.